BREXIT után – Mi vár a logisztikára?

Az utóbbi hetekben a brit népszavazás eredménye borzolta a kedélyeket, sok a bizonytalansági tényező még, nem várt hatások kockázataival számolnak az elemzők.
A logisztikai ágazat kiugróan érzékenyen reagál a piac valamennyi apró rezdülésére, változására.
Megkérdeztünk néhány szakértőt, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubjának tagjait, mire számítanak az elkövetkező időszakban ágazati és vállalati szinten.

A téma számos kérdést felvet: mire kell felkészülnie a szakmának? Mekkora változásra, átrendeződésre számíthatunk az ágazatban? Milyen hatással lesz a hazai cégek logisztikai folyamataira?

A szakértők nem borúlátóak, bár a bizonytalansági tényezőkkel ők maguk is kalkulálnak:

zsoltazurakAzurák Zsolt, a Magyar Telekom beszerzési és logisztikai igazgatója

Kétség kívül az utóbbi évek legmeghatározóbb eseménye, melynek szignifikáns hatása van az európai gazdasági és politikai életre, az a Brexit néven ismert Nagy-Britanniai népszavazás volt. Ennek kapcsán két dolog jut hirtelen az eszembe: pánik és a Facebook-ról jól ismert mondás: „mindenki nyugodjon szépen le….”

A pánik nyilván utolérte a pénzpiacokat, a bankszektort, a pénzügy szektor szereplőit, melynek hatásai már szépen kezdenek átgyűrűzni más, szolgáltató szektoron belül működő területekre, ágazatokra is mint például az ingatlanpiacra, a turizmusra vagy akár gondolhatunk a közlekedésre is. Ugyanakkor ezt a pánikhangulatot nem érzem sem a hazai beszerzési sem a logisztikai vonalon, ami szerintem teljesen rendben van. Nyilván érdemes a népszavazás során felmerült kockázatokat kezelni a meglévő szerződésekben, főleg az árfolyam ingadozásból fakadóakat, viszont átrendeződésre nem számítok az európai logisztikai piacon. Ez nem jelenti azt, hogy a logisztikai költségek ne emelkednének főleg a Nagy-Britanniába irányuló export/import tekintetében, de strukturális átrendeződés nem valószínű. Ne felejtsük el, hogy akár 2-3 éves folyamat elé nézünk, melynek számos eleme nem ismert még, pl: lesz-e vám az EU és Nagy Britannia között?

Nagy-Britannia szerves része Európának és az is marad a jövőben is. Ebben a kérdésben optimista vagyok és abban is, hogy bölcs döntések fognak születni politikai téren a kilépés utáni kapcsolatok tekintetében. Számos kérdés megválaszolatlan tehát még, de éppen ezért érdemes a beszerzési-és logisztikai szakembereknek a fél szemüket ezen a folyamaton tartani és amint szükséges a megfelelő intézkedéseket előkészíteni vagy akár megtenni (2nd tier beszállítók előtérbe hozása, helyettesítő termékek felkutatása, Brexit-ből fakadó áremelkedés minimalizálása, tényleges szektorális versenyhelyzet megteremtése…stb).

Luca Márió, a Contitech Fluid Automotive Kft. logisztikai vezetője

Nagy Britannia kilépésére illetve annak előkészületeire mint köztudott 2 év áll rendelkezésre, úgy vélem a piacok ezalatt a 2 év alatt megfelelően fel tudnak és fel is fognak készülni a változásra. Úgy gondolom, hogy senkinek nem érdeke sem Nagy Brittaniában sem az EU-ban, hogy a jelenleg fennálló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat elveszítse. A vámhatárok felállítását egy kétoldalú megállapodás keretében tudom elképzelni, ahol az EU-val teljesen vagy 99% megegyező feltételekkel történhetne a külkereskedelmi forgalom, így ez csak egy adminisztrációs terhet jelenten, de önmagában nem okozna drágulást. Amire mindenképpen számítani lehet, hogy az Egyesült Királyságba érkező EU-s munkavállalók és az általuk generált kereskedelmi, szállítmányozási forgalom csökkenhet, ami akár busz vagy repülőjáratok illetve a szigetország irányába induló érkező fuvarfeladatok csökkenésében is jelentkezhet. Továbbá biztosan fontosabb, nagyobb szerep juthat ismét a vámmal és szállítással foglalkozó cégeknek, hiszen a kereskedelmi tevékenységek kapcsán főként a KKV szektor az Ő szakértelmükre fog támaszkodni.

Nem számítok lényegi változásra, a jelenlegi üzleti kapcsolatok folytatását várom és azt, hogy a piaci folyamatok már jóval a kilépés előtt rendezik a kérdéses pontokat.
Egyelőre számtalan verzió létezik a kilépés feltételei körül és azt gondolom, hogy amit most tehetünk az az, hogy türelmesen figyeljük a fejleményeket, reagálunk a változásokra így a kilépés pillanatában már nem meglepetésként tartjuk számon a történteket, hanem felkészülten, hátradőlve folytathatjuk a munkát.