MKT Konferencia: Kereskedelem a koronavírus után

„Kereskedelem a koronavírus után” – ezzel a címmel szervezett online konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztálya . A rendezvény bevezető előadását Kozák Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelem Tanszékének tanszékvezető docense, duálisképzés-vezetője, a szakosztály elnöke tartotta. Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői voltak: Agárdi Irma, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének egyetemi docense, a szakosztály elnökségi tagja; Sikos T. Tamás, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára; Pálinkás Zsolt, a Tesco Globál Zrt. közép-európai műveleti igazgatója (COO) és Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója, az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke.

Kozák Tamás bevezető előadásában a pandémia gazdasági, társadalmi hatásairól beszélt. Kitért a kereskedelem bolti szintű hatásaira, a munkavállalók és a szállítói piac helyzetére, valamint elemezte a jelenlegi trendeket, a megelőlegezett jövőképet is.

A gazdasági és társadalmi helyzetet illetően beszélt a GDP csökkenésről, a fogyasztás csökkenésről, a munkanélküliségről, az alacsonyabb kamatlábról. A kereskedelemre vonatkozóan azt is megtudtuk, hogy az online kereskedelem erőteljes szárnyalásnak indult a vírus alatti időszakban, az ellátási lánc akadozása miatt egyre inkább felértékelődtek a helyi beszállítók szolgáltatásai, sok üzlet kényszerült bezárásra és csődöt jelentett. Az élelmiszerek és az elektromos háztartási cikkek iránt megugrott a kereslet, míg a ruházatok, könyvek, újságok, üzemanyag kereslete csökkent.

A boltoknak kötelezően előírt tisztasági, higiéniai szabályokat kell betartaniuk, kiemelten figyelve az egészségvédelemre. Elterjedt az érintésmentes kiszolgálás, az önkiszolgáló kasszák használata. A maszk, a higiéniai szabályok fokozott betartása velünk fognak maradni, újfajta abnormalitással kell együtt élnünk, a megváltozott fogyasztói szokások rögzülnek a társadalomban. A kereskedelmi munkavállalókra, mint új hősökre is tekinthetünk, hiszen a legnehezebb időkben is állták a sarat a vírussal szemben.

A szállítói piacon az tudott fennmaradni, aki fix stratégia partnerekkel dolgozott, így tudták az állandó szállításokat megtartani. A helyi szállítók szerepe felértékelődött, a globális szintű szállítmányozásra kockázatosan tekintettek. Kialakult a DTC (Direct-to-Consumer) üzleti modell, több szállító közvetlenül értékesített, egyből házhoz szállított, ezzel kikerülve a kereskedelmi ágazatot. Az online vásárlás kényelmessé tette a társadalmat, elvárjuk, hogy a kedvező ár mellett, az áru a lehető leggyorsabban megérkezzen az otthonunkba.

A bevezető előadást a kerekasztal beszélgetés követte, ahol a már fent említett témák kapcsán fejtették ki a szakemberek a véleményüket.

Sikos T. Tamás elsőként felvetette a kérdést, hogy, mi volt egy éve és mi van most? Mi minden történt velük és körülöttünk egy év alatt? Hogyan élte meg a kiskereskedelem ezt a válságos időszakot? Milyen változáson ment az e-kereskedelem? Mennyire írt új kereskedelmi forgatókönyvet az elmúlt egy év?

Pálinkás Zsolt elemezte a hazai élelmiszer ágazatot ért változásokat, a Tescoban végbement kereskedelmi helyzetet ás átalakulásokat, a vásárlási sávok és korlátozások hozta fordulatokat.

Agárdi Irma elmondta, hogy a személyes vásárlásokat nagymértékben befolyásolta a félelemérzet, az egészségvédelem rengeteg korlátozást hozott, pl.: távolságtartás, nagyobb mértékű felvásárlás. Eluralkodott a társadalomban a félelem gazdaságtan. A „személyes nyitás” mindenkinél egyéni lesz hosszútávon, attól függően, hogy ki mikor érzi biztonságban magát.

Szabó Zoltán szállítmányozó szemszögből kifejtette, hogy a Covid felborította a nemzetközi ellátási láncot, példaként hozta fel a kikötőkben várakozó árukat, a bedugult kikötőket, vagy hogy előfordult, hogy csak 40’ konténerek elhozatalát lehetett megoldani, 20’ konténereket nem.

A távolkeleti szállítás jelentősen megdrágult, a hajóindulási időpontok bizonytalanok. Az indiai vírusmutáns miatt sok indiai matróz, hajós nem tud kikötni, nem engedik őket lecserélni másik személyzetre. A chip-problémák, alkatrészhiány a költségek átalakulását eredményezték. A raktári stratégiákat újra kellett gondolni, biztonsági készletekkel készülni a cégeknek, amelyek viszont a raktározási költségeket megnövelték. 2021.07.01.-el felborul a nemzetközi online kereskedelem. A 150 EUR alatti termékek ugyan vámmentesek, de ÁFÁ-t kell fizetni rájuk. Sok magyar platform árul kínai terméket, így számos ilyen felület meg is fog szűnni ez miatt.

Az automatizálás fontos, a picking felgyorsul, de haladni kell a korral, a 3 éves rendszerek már réginek számítanak, újítani kell folyamatosan. A stratégiai együttműködések erősödni fognak a logisztikai szolgáltatók és a kereskedelem között, ami a hatékonyság növekedéshez vezet és később akár összeolvadáshoz is. Lecsökkentek a légi kapacitások, nehéz cargo gépet rendszeres forgalomra lekötni.

Felértékelődik a közelebbi alkatrész-előállítás, ezért a távolkeletiek felvásárolják az európai beszállítókat és kisebbségi tulajdont szereznek.  A kényelmi igényeket a szállítmányozó szektornak is figyelembe kell venni, ki kell szolgálni a logisztikusoknak is.