Az éghajlatváltozás globális kihívásaira az Európai Unió az elmúlt években egyre szigorúbb klímapolitikai célokat tűzött ki, miközben a világ számos pontján továbbra is enyhébb környezetvédelmi szabályozás érvényesül. Ez az eltérés olyan jelenséghez vezethet, amely hosszú távon aláássa a kibocsátáscsökkentési törekvéseket. Ezen probléma kezelésére jött létre a CBAM karbonvám, melynek célja, hogy a környezetvédelmi szempontok ne csak az uniós termelésben, hanem a globális kereskedelemben is érvényesüljenek.
Mi az a CBAM, és miért vezette be az Európai Unió?
A CBAM karbonvám (Carbon Border Adjustment Mechanism) az Európai Unió egyik új klímapolitikai eszköze, amelynek célja a szén-dioxid-szivárgás megakadályozása. Ez akkor fordul elő, amikor a szigorú uniós környezetvédelmi szabályok miatt a gyártás olyan országokba tevődik át, ahol lazább előírások érvényesek, vagy amikor az uniós termékeket nagyobb kibocsátással készült importáruk váltják fel.
A CBAM karbonvám lényege, hogy az Európai Unión kívül gyártott termékek esetében is figyelembe veszi a gyártás során keletkezett szén-dioxid-kibocsátást. Így az importált áruk környezeti terhei fokozatosan azonos szintre kerülnek az EU-n belül előállított termékekével.
A szabályozás kezdetben hat, kifejezetten szén-dioxid-intenzív termékkört érint:
- a vas- és acéltermékeket,
- az alumíniumot,
- a cementet,
- a műtrágyákat,
- a villamos energiát és a hidrogént.
Ez a rendszer nem tiltást jelent, sokkal inkább egy új, környezeti szempontokat is érvényesítő importfeltételt, amelyhez az érintett vállalkozásoknak időben alkalmazkodniuk kell.
Kit érint a CBAM karbonvám és milyen kötelezettségekkel jár?
A CBAM karbonvám azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek az Európai Unión kívülről CBAM-köteles termékeket importálnak és azokat szabad forgalomba bocsátják az EU-ban. A CBAM rendelet (2023/956/EU) I. számú melléklete alapján a kötelezettségek teljesítéséért főszabály szerint az uniós importőr felel, de ha az importőr nem rendelkezik uniós letelepedéssel, akkor a feladat a közvetett vámjogi képviselőre hárul.
A szabályozás 2026. január 1-jétől lépett érvénybe. Ettől az időponttól a CBAM-köteles áruk importja CBAM-engedélyhez kötött, amelynek hiányában az áruk nem bocsáthatók szabad forgalomba.
Mentesség alkalmazható, ha az importőr éves szinten 50 tonnánál kevesebb CBAM-köteles árut hoz be az EU-ba. A küszöbértékbe nem számít bele a villamos energia és a hidrogén, és azt importőrönként kell vizsgálni, függetlenül a vámjogi képviselők számától.
Mi történik CBAM-engedély nélkül?
Ha egy CBAM-köteles áru CBAM-engedély vagy benyújtott engedélykérelem nélkül érkezik az EU-ba, a vámhatóság nem végzi el a szabad forgalomba bocsátást. Ez azt jelenti, hogy az áru nem kerülhet piacra, a szállítmány feltartóztatásra kerül, ami késedelmet és többletköltségeket okoz az importőrnek.
Átmeneti megoldásként az áru egy megőrzési létesítményben vagy közvámraktárban tárolható, amíg az engedélykérelem benyújtásra nem kerül. Ez azonban csak időleges segítség. Az engedély megszerzése összetett és időigényes folyamat. Magyarországon a kérelmeket a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság bírálja el, alapesetben 120 napos határidővel.
A CBAM karbonvám miatt ezért kiemelten fontos az előzetes felkészülés. Az engedély hiánya ugyanis nem pusztán adminisztratív kérdés. Az érintett vállalkozások akkor kerülhetik el az ellátási lánc fennakadásait és a zavartalan működést, ha időben felmérik kötelezettségeiket és megkezdik az engedélyezési folyamatot.
Érdemes áttekinteni, hogy vállalkozása az Európai Unión kívülről importál-e CBAM-köteles termékeket, és azokat az EU-ban szabad forgalomba bocsátja-e importőrként. Emellett azt is fontos megvizsgálni, hogy az évente behozott CBAM-áruk mennyisége meghaladja-e – vagy várhatóan meg fogja haladni-e – az 50 tonnát.
Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, haladéktalanul szükséges megkezdeni a CBAM- engedély beszerzését. Ha kérdése merülne fel, vagy támogatásra van szüksége, szakértőink teljes körű segítséget nyújtanak a folyamat során.
