Az acéltermékek uniós importja új dokumentációs követelményekkel bővült: az érintett termékek vámkezelésekor az importőröknek az olvasztás és öntés helyét, valamint az ezt igazoló dokumentumot is be kell jelenteniük. A szabályozás célja az acéltermékek eredetének és gyártási folyamatának pontosabb nyomon követése, miközben a hiányos vagy nem megfelelő igazolás a vámkezelést is akadályozhatja.
Az új előírások 2026. október 1-jétől alkalmazandók az Európai Unióba behozott, a vonatkozó uniós rendeletben meghatározott egyes acéltermékekre. Az importőröknek a szabad forgalomba bocsátás során nem elegendő a termékhez kapcsolódó általános kereskedelmi dokumentáció: azt is igazolniuk kell, hogy az acél hol történt olvasztására és öntésére.
A változás a gyakorlatban azért különösen fontos, mert a megfelelő igazolás hiánya nem egyszerűen további adminisztrációt jelenthet: a vámkezelés is elakadhat.
Nem az számít, honnan érkezik az acél
Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy az importőrnek azt az országot kell megadnia, ahol az acél olvasztása és öntése történt. Ez nem feltétlenül azonos azzal az országgal, ahonnan az acéltermék az Európai Unióba érkezik.
Az „olvasztás és öntés” helye az a hely, ahol a nyersacélt vagy vasat első alkalommal folyékony formában előállítják, majd az első szilárd formájába öntik. A szabályozás a fémhulladék újraolvasztását is figyelembe veszi.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy importőrnek nemcsak azt kell tudnia, kitől és honnan vásárolta az acélterméket, hanem azt is, hogy az alapjául szolgáló acél hol készült.
Mit kell bejelenteni a vám-árunyilatkozaton?
2026.október 1-jétől az érintett acéltermékek szabad forgalomba bocsátásakor az importőröknek be kell jelenteniük az olvasztás és öntés helye szerinti országot, valamint az azt alátámasztó bizonyíték típusát.
A vám-árunyilatkozatban ehhez az Y376–Y388, illetve a bizonyítékokhoz a C131–C139 TARIC-kódokat kell alkalmazni. A vám-árunyilatkozatok csak a megfelelő kódokkal és a szükséges igazolásokkal fogadhatók el.
A szabályozás tehát már a vámkezelés folyamatába beépíti az acél gyártásának egy fontos előzményelemét: azt, hogy hol történt az olvasztás és az öntés.
Az MTC válik a legfontosabb dokumentummá
Az olvasztás és öntés helyének, valamint az acél olvasztási számának elsődleges igazolására az úgynevezett Mill Test Certificate (MTC), vagyis üzemi vizsgálati bizonylat szolgál. Az MTC-t az olvasztást és öntést végző vállalkozás állítja ki vagy állíttatja ki. A dokumentum jelentősége ezért az importőr és a beszállító közötti kapcsolatban is megnő: már a beszerzés során érdemes tisztázni, hogy az adott acéltermékhez rendelkezésre áll-e a megfelelő tartalmú bizonylat.
Fontos ugyanis, hogy önmagában az MTC megléte nem feltétlenül elegendő. A dokumentumnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyekkel az olvasztás és öntés helye, valamint az olvasztási szám ellenőrizhető.
Egy évig más dokumentumok is segíthetnek
A jogszabály egy átmeneti időszakot biztosít azoknak az eseteknek, amikor az MTC nem áll rendelkezésre.
2026. október 1. és 2027. szeptember 30. között a vámhatóság bizonyos más dokumentumokat is elfogadhat önálló bizonyítékként, amennyiben azok tartalmazzák az olvasztás és öntés helye szerinti országot és az olvasztási számot.
Ilyen dokumentum lehet például egy számla vagy szállítólevél, de elfogadható lehet a megrendelésben vagy szerződésben szereplő minőségi tanúsítvány, a szállító tartós nyilatkozata, gyártási dokumentáció, vámokmány, kereskedelmi levelezés vagy gyártási leírás is.
A lényeg minden esetben ugyanaz: a dokumentumból ellenőrizhetően ki kell derülnie az előírt információknak.
Ez az átmeneti szabály azonban nem jelent hosszú távú megoldást. 2027. október 1-jétől az MTC válik az elsődleges bizonyítékká, a felsorolt egyéb dokumentumok pedig már csak egy hiányos MTC kiegészítésére használhatók.
Miért fontos mindez már a vámkezelés előtt?
Az új előírások egyik legfontosabb gyakorlati következménye, hogy a szükséges dokumentumok beszerzését nem érdemes a vámkezelés pillanatára hagyni. Ha az importőr nem jelenti be az olvasztás és öntés helyét, vagy a bejelentést nem tudja megfelelő és ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztani, a vámhatóság elutasíthatja a behozatalt.
Éppen ezért már az acéltermék beszerzésekor érdemes tisztázni, hol történt az acél olvasztása és öntése, milyen dokumentum igazolja ezt, és szerepel-e rajta az olvasztási szám. Fontos azt is ellenőrizni, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő tartalmú üzemi vizsgálati bizonylat, vagyis az MTC, illetve hogy az igazolásban szereplő adatok alapján a szükséges információk megfelelően bejelenthetők-e a vám-árunyilatkozaton.
A dokumentumok meglétét és tartalmát célszerű már a szállítás megkezdése előtt ellenőrizni. Így elkerülhető, hogy egy hiányzó adat vagy nem megfelelő igazolás csak a vámkezelés során derüljön ki, és emiatt az áru vámeljárása késedelmet szenvedjen.
Nem minden acélterméket érint a változás
Fontos, hogy az új dokumentációs kötelezettség nem vonatkozik valamennyi acél- és vasárura.
A szabályok kizárólag az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1384 rendeletének I. mellékletében meghatározott termékkategóriákra és KN-kódokra vonatkoznak.
Ez azt is jelenti, hogy például a 7308 vámtarifaszám alá tartozó acélszerkezetek és szerkezeti elemek, illetve a 7326 vámtarifaszám alá tartozó más vas- vagy acélárucikkek nem tartoznak az új szabályozás hatálya alá.
A konkrét termék esetében ezért mindig annak vámtarifaszámát és a vonatkozó szabályozást kell megvizsgálni.
Egy MTC több szabályozásnál is fontos lehet
Az üzemi vizsgálati bizonylat jelentősége nem merül ki az új acélimport-szabályokban. Az MTC más vám- és kereskedelmi szabályozások alapján is felhasználható bizonyítékként.
Ilyen például az orosz eredetű vas- és acéltermékekre vonatkozó uniós behozatali tilalom, illetve a harmadik országban feldolgozott termékek esetében a felhasznált vas- és acéltermékek származásának igazolása.
A két szabályozás azonban nem teljesen azonos termékkört érint, és eltérő adatokat is kérhet. Ezért ugyanaz az MTC csak akkor használható mindkét célra, ha valamennyi szükséges információt tartalmazza.
A felkészülés most kezdődik
Az új szabályozás az acéltermékek importjának egy olyan elemét emeli ki, amely korábban kevésbé volt hangsúlyos a mindennapi vámkezelésben: az acél gyártásának nyomon követhetőségét.
Az importőrök számára ezért most különösen fontos lehet a beszállítói dokumentáció áttekintése és a belső vámkezelési folyamatok felülvizsgálata. Érdemes már a beszerzéskor gondoskodni arról, hogy az olvasztás és öntés helyére vonatkozó információk és az azokat igazoló dokumentumok rendelkezésre álljanak.
A megfelelő dokumentáció nem pusztán egy újabb adminisztratív feladat. A vámkezelés egyik fontos feltételévé vált.
Aki időben egyeztet beszállítóival, ellenőrzi a dokumentumok tartalmát, és már a szállítás előtt gondoskodik a szükséges igazolásokról, jelentősen csökkentheti annak kockázatát, hogy egy hiányzó adat vagy dokumentum miatt az áru vámkezelése késedelmet szenvedjen.
A Ghibli szakértői abban is segítenek, hogy az új acélimport-szabályok alkalmazása a gyakorlatban is gördülékenyen illeszkedjen vállalkozása vámkezelési folyamataiba.
